Jogszerű földhasználat igazolása


Ki minősül jogszerű földhasználónak? - Aki az Egységes Kérelem benyújtási határidő utolsó napján azaz június 9-én jogszerű földhasználattal rendelkezik, azt úgy kell tekinteni, hogy a jogosultsága a teljes támogatási időszakra fennáll (Kivétel ez alól az AKG, az ÖKO vagy a Natura támogatási jogcímek, ahol a teljes naptári évre kell igazolni a földhasználatot! Az egyes jogcímek ennél szigorúbb szabályokat is előírhatnak!!).

Az egységes kérelemben szükséges bejelenteni valamennyi, az ügyfél használatában lévő területet. A terület bejelentési kötelezettség vonatkozik a támogatható és a nem támogatható területekre is.

A 2007. évi XVII. törvény 44. § 7. bekezdés szerint jogszerű földhasználónak minősül a következő sorrend szerint az az ügyfél, aki:

a) a földhasználati nyilvántartásba földhasználóként bejegyzett,

b) a mezőgazdasági őstermelők családi gazdaságáról vezetett nyilvántartásban őstermelők családi gazdaságának képviselőjeként bejegyzett vagy az őstermelők családi gazdaságának alapításáról szóló szerződésben képviselőként szerepel,

c) haszonbérleti, felesbérleti, részesművelési, szívességi földhasználati, rekreációs célú földhasználati vagy alhaszonbérleti szerződés, továbbá – a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 70. §-a vagy 76. §-a szerinti – használatmegosztásról szóló vagy többlethasználati megállapodás, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 18. § (5) bekezdése szerinti megbízási szerződés (ideértve nemzeti park igazgatóság által kötött szerződést is), a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervvel kötött mintagazdasági földhasználati szerződés alapján jogosult, valamint az, akit a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 65. §-a szerint a föld kényszerhasznosítójaként jelöltek ki, a bíróság ideiglenes intézkedése alapján földhasználó, továbbá honvédelmi rendeltetésű terület, vagy honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított terület esetében annak használatára szerződés alapján jogosult,

d) az ingatlan-nyilvántartásba vagyonkezelőként, haszonélvezőként vagy a Ptk. 5:159. §-a szerinti használat jogának jogosultjaként bejegyzett, valamint a vagyonkezelőként bejegyzett költségvetési szerv költségvetési szervnek minősülő jogutódja,

e) az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként vagy szövetkezeti földhasználat jogosultjaként bejegyzett,

f) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 42. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben az a személy, aki a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználóval kötött írásbeli megállapodással rendelkezik,

g) az osztatlan közös tulajdonban álló földterületen a tulajdoni hányadát meghaladó mértékű területen a tulajdoni hányadát meghaladó mértékű terület vonatkozásában a gazdálkodó tulajdonostárs, ha a földhasználati nyilvántartásba önhibáján kívüli okból nem került bejegyzésre és rendelkezik a terület adott hányadának használatára jogosító írásbeli megállapodással és a használat tényét az általa vezetett gazdálkodási napló alátámasztja,

h) osztatlan közös tulajdonban álló földterületen gazdálkodó tulajdonostársnak nem minősülő személy, ha a földhasználati nyilvántartásba önhibáján kívüli okból nem került bejegyzésre és rendelkezik a terület adott hányadának használatára jogosító írásbeli megállapodással és a használat tényét az általa vezetett gazdálkodási napló alátámasztja,

i) az a)–h) pontok szerinti jogszerű földhasználó közeli hozzátartozója,

j) a jegyző által kiállított és az adott terület használatának tényét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkezik.

Az Államkincstár a fenti felsorolásnak és az abban rögzített sorrendnek megfelelően fogadja el a földhasználat igazolását.